Fényképeket mutatni másoknak
Diát vetíteni csodálatos. A körülményesség, amivel jár, nem probléma, hanem a csodálatosság része. Rá kell készülni. Elő kell szedni a gyöngyvásznat, be kell dugni a vetítőt, be kell tárazni a képeket, ebédelni kell, behúzni a függönyt, körbeülni, aztán lehet mesélni. Esemény. Időt kíván. Megmarad mint élmény.
Az apám nagyon sokat fényképezett, amikor kicsi voltam. Főleg diára, a Minoltáival. Nem tartja magát ügyes hobbifotósnak, de az. Van a szüleim házában egy nagy fadoboz, telis-tele Kodachrome-mal. A képek nagy része az észak-amerikai sivatagokat és Kaliforniát ábrázolja.
Úgyhogy talán logikus volt az ötlet a hétvégén, hogy diát vetítsek a szüleimnél, miután nemrég egy kis piros autóval bejártuk a dél-amerikai sivatagok egy részét. Nem vagyok ügyes hobbifotós. De készítettem pár képet, ami legalább ábrázol valamit. Vetítettem, és közben rájöttem, hogy a diavetítés élménye sokkal meredekebb zuhanás áldozata lett, mint a hangminőség a bakelit és az MP3 között.
A fényképezőgépem antediluviánus, digitális Leica, 2004-ben készült, 2560×1920 pixelben rögzíti a világot egy nagyon jó objektíven keresztül. Remek, olcsó fényképezőgép, nagyon szeretem. Nem tudom, hány képpontnak felel meg a közel száz éve létező 35 mm-es dia, de az biztos, hogy egy pár éves számítógépes vetítőhöz képest döbbenetes űrtechnológia. A modern diavetítés élménye kétségbeejtő. Kicsi, nyomorult, részletszegény képekről kell elhitetni, hogy szivárványszínű hegyeket ábrázolnak. Szerencsére az egyikből hoztam egy darabot, így elhitték, de fényképezni felesleges volt.
(Tudom, a modern diavetítés Flickren Picasán Facebookon zajlik, ahol a barátaink 720×553-ban tekintik meg, hogy hol nyaraltunk, de ez a fajta diavetítés engem teljesen hidegen hagy. Alapvetően nem szeretek fényképezni, de amikor igen, akkor szeretek pepecselni vele, és egy közepes műgonddal előállított fényképet egyszerűen méltatlan egy átkozott laptop megnézni.)
Az apám harminc-negyvenéves felszerelése tehát alkalmasabb másoknak megmutatható fényképek készítésére és bemutatására, mint a sajátom. Sőt: mint bármi, amit ma emberi áron beszerezhetnék. Egy átlagos számítógépes vetítő tud mondjuk 1–1,5 megapixelt, azaz egy kilencvenes évek végi digitális fényképezőgép felbontását.
És egyáltalán nem az a gond, hogy majom vagyok, és egy hétéves Leicával fényképezek, mert ez a hétéves vacak a tökéletes eszköz ahhoz, hogy munkaidőben az internetre fotózzak. Fényképezhetnék H4D-vel is. Hanem az, hogy a legjobb vetítők 1080p-t tudnak, azaz 1920×1080 pixelt. Azaz 2,3 megapixelt. Azaz a 11 évvel ezelőtt vásárolt első digitális fényképezőgépem felbontását. És nem tud egy pixellel sem többet a 10–15 ezer dollárért beszerezhető Pradovit D-1200 is, aminél valószínűleg kevés jobb vetítő létezik.
Ott tart tehát a világ, hogy az érdeklődő, a világ érdekes helyeit a barátainak és családjának megmutatni kívánó hobbifotós gond nélkül készíthet 20 megapixeles képeket, hogy aztán a leképzett pixelek 90%-át a kukába dobva levetítse őket. Illetve foghatja a hétéves fényképezőgépet, vásárolhat hozzá párszázezer forintért egy nagyon jó monitort, amin van annyi pixel, mint a hétéves Panasonic CCD-n, ami a Leicájában van, és ülhet a családjával és a barátaival egy átkozott monitor körül. Egy átkozott monitor körül ülni nem csodálatos.
Ráadásul a jövő sem tűnik túl fényesnek, mert tíz éve mondjuk 1024×768 volt a legjobb, elérhető árú projektor, és ebben a tempóban a Leicám felbontása 2022 körül lesz meg, hogy az addigra 18 éves fényképezőgépemről végre natív felbontásban vetíthessek.
Úgyhogy a következőt fogom csinálni.
Általános fotográfiai bohóckodáshoz az aktuálisan megvásárolható érintőképernyős mobilkészüléket használni. Nagyjából azt tudja, amit a néhány évvel ezelőtt használt zseb-Minolta és zseb-Nikon, csak van benne internet meg Tumblr.
Dolgozni marad a Leica, mert arra tökéletes. Nagyon szép képeket lehet vele készíteni. A munkahelyem képeket kihangsúlyozó új címlapja még így is csak 640×360.
De utazni diafilmmel fogok, vagy fényképezőgép nélkül. Nem tudom, hogy mi az új Kodachrome, majd utánanézek. És veszek egy régi M3-at egy 50 mm-es Summicronnal.
--------------------------------------------------------------------------------
-
tolomakontentot liked this
-
s3s4m liked this
-
markoferko liked this
-
petrany reblogged this from oroszpeter
-
kaiserschmarrn liked this
-
hulladekgazdalkodas liked this
-
tundertaplo liked this
-
karmapyrin liked this
-
omfgrotflmaotsetung liked this
-
kosullo liked this
-
taste-like liked this
-
fatbubu liked this
-
oroszpeter posted this
--------------------------------------------------------------------------------
